Mióta van autó? Milyen volt az első? Magyarországon kinek volt először? Mióta kell jogosítvány a vezetéshez? Ki kapott először jogosítványt? Hogyan zajlott akkoriban a vizsga? Mikor volt a világ első autóbalesete?
Ez a sok kérdés akkor fogalmazódott meg bennem, amikor dédapám jogosítványát nézegettem, hogy már milyen régi...
A világ első automobilja a Benz Patent-Motorwagen volt. A háromkerekű járgányt 1885-ben készítette Karl Benz (eredeti nevén Karl Friedrich Michael Vaillant) és 1886. január 29-én védetett le a szabadalmi hivatalban, Berlinben. A 0,75 lóerős egyhengeres, 954 köbcentiméteres négyütemű Otto-motorral (benzinüzemű motorral) rendelkezett, 16 km/h maximális sebességre volt képes. 1886 és 1893 között 25 ilyen autó készült.
A világon az első jogosítványt Karl Benz kapta meg 1888-ban a badeni nagyhercegtől.
A képen Karl Benz jogosítványa látható.
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Driver%27s_license
Az okmányra akkor még nem közlekedésbiztonsági okokból volt szükség, hanem azért, mert Mannheim polgárait zavarta a macskaköves utcákon időről-időre végigzötyögő fura, nagy lármát csapó, orrfacsaró füstöt kipöfögő automobil, nemtetszésüket kifejezve egyre fenyegetőbben léptek fel a járműtulajdonos Benz ellen.
Magyarországon 1895-ben bukkantak fel az első automobilok, amelyek vezetéséhez akkor még nem kellett jogosítvány. Bárki úgysem ülhetett volán mögé, hiszen az autózás csak a felső tízezer egy nagyon szűk körének passziója volt, innen ered a ma is használatos „úrvezető” kifejezés. Csak elvétve bukkant fel általános feltűnést keltve egy-egy automobil, de a budapesti személy- és áruszállítást bonyolító kocsisok egy idő után már ezt is kezdték sokallni, mert a zajos gépezetek hangjától megbokrosodtak a lovak, ami balesetveszéllyel járt.
Hatschek Béla, a technikai újdonságokért lelkesedő optikai műszerész kíváncsiságból, passzióból vásárolta meg és hozta be hazánkba Bécsből az első gépjárművet, egy kétüléses Benz Velót.
Az első balesetek
A világ első autóbalesete 1896. augusztus 17-én következett be Londonban. Egy 44 éves hölgy, Bridget Driscoll nevű lányával vágott át a Crystal Palace-hoz közeli úton, amikor a szemtanúk elmondása alapján egy „őrületes gyorsasággal” haladó autó elütötte: Driscoll életét vesztette. Az őrületes gyorsaság 6,4 km/óra volt.
A bíróságon hat órán át tanakodtak az ügyön, majd végül a vezetőt felmentették, véletlen baleset és nem szándékos gyilkosságként zárták le az ügyet. A feljegyzések alapján a bíró a tárgyalást követően bejelentette: „Soha többé nem fordulhat elő ilyen eset.”
A magyar közlekedéskrónika feljegyzései alapján az első balesetet Czolits János utcaseprő szenvedte el, aki ugyan észlelte a kocsizörejt, de hozzászokott, hogy a lovak kikerülik az embereket, és nem lépett odébb amikor Törley József pezsgőgyáros elgázolta autójával. Törley egyszerűen megtérítette a munkás háromnapi munkabérét, ezzel törvények hiányában, angolosan el lett rendezve a Rákóczi úti baleset.
Forrás: http://mindenjogsi.hu/cikkek/a-legelso-magyarok
A hatóságok végül engedtek az egyre erőteljesebb tiltakozásnak, a sorozatos gázolások miatt 1900-ban a nyugat-európai nemzetek elkezdték megalkotni rendeleteiket a közlekedés rendszabályozására.
Hazánkban a legelső forgalmi szabályrendet 1901-ben Budapest főkapitánya, Radnai Béla készítette el, mely előírta a járművek és a vezetők vizsgáztatását, kötelezővé téve a jogosítvány megszerzését. A szabályrend korlátozta a maximális sebességet, a közutakon a személyautók legfeljebb 20, a teherkocsik 6 km/órás sebességgel haladhattak.
Az első vizsga
Az első gépjárművezetői vizsgát 1901. június 14-én tartották Budapesten a Városliget szélén, ünnepélyes körülmények között, cigányzene kíséretében.
A vizsga műegyetemi oktatók előtt zajlott. Tankönyv és szervezett tanfolyam híján a posta által összeállított szabálygyűjteményből készültek fel a vizsgára a jelentkezők. Elméleti kérdések és válaszok után a jelöltek kurblival indították be a motort, fontos volt a duda kipróbálása is, majd tolatva, hátrafelé jobbra-balra kanyarogva vezetés és a szlalomozás is megjelent további vizsgaanyagként. A vizsgázónak az alábbi útvonalon kellett próbautat tennie a forgalomban: Baross tér – Rákóczi út – a Körút – a Király utca, majd a fasor.
Már az 1901-ben hozott rendeletek előírták a hatósági rendszám használatát és a kötelező műszaki vizsgálatot: az első évben 49 vezető kapott jogosítványt, 38 jármű forgalmi engedélyt és rendszámot. Az 1-es jelölésű rendszám gróf Eszterházy Mihály Mercedes autómobiljára került. A legelső jogosítványt Faragó István alkalmazott sofőr kapta. Az első vizsgán nem buktattak meg senkit sem.
Magyarország egész területén 1910-ben vezették be a kötelező járművezetői engedélyt, ebben az évben pontosan 1047 automobil közlekedett hazánk útjain.
A vezetők szervezett állami képzése 1912-ben valósult meg.
A képen egy 1911-es jogosítvány látható, benzin üzemű automobil vezetésére jogosította tulajdonosát.
Forrás: https://www.vezess.hu/hirek/2017/06/16/almodban-sem-gondolnad-milyen-korulmenyek-kozott-adtak-at-az-elso-magyar-jogsit/
Magyarországot nem szokták a nagy motorizációs hagyományokkal rendelkező országok között említeni, meglepő tény, hogy nálunk már 1912-ben megindult az államilag szervezett, minden autót vezetni kívánó személy számára kötelező gépjárművezető-képzés „Gépjárművezetőket előkészítő tanfolyam” néven, ami a mostani autósiskola elődje volt. Ezzel még az Amerikai Egyesült Államokat is megelőztük, hiszen ott csak egy évvel később, 1913-ban tették kötelezővé a tanfolyam elvégzését az úrvezető-jelöltek számára.
Forrás: http://www.jogositvany-info.hu/a-jogositvany.php
Végezetül a sok kérdés és válasz után itt látható dédapám, Ertl Antal jogosítványa, szép állapotban megmaradt. 1929-ben tett vizsgát, 25 éves korában, benzin üzemű személygépkocsit vezethetett, majd később tehergépjárműveket is.
A családban nem ő volt akkoriban az egyetlen, akinek volt vezetői engedélye, vőtársa, Vámos Kálmán is rendelkezett már évekkel korábban, 1925-ben jogosítvánnyal.
Kezdetben a tulajdonosok maguk vezették gépjárművüket, érdeklődésüknél fogva értettek is az autóhoz, csak később jelentek meg az alkalmazottak, a sofőrök, akiket a gazdag tulajdonosok fogadtak fel, hogy vezessék, mossák, és ha kell, szereljék a kocsit, dédapám foglalkozása is gépjárművezető volt.
