Válasz a Tutajok és hajómalmok harca című cikkre

A Mohács és Vidéke f évi május 18-diki múlt vasárnapi számában a fenti cím alatt Tudósitó aláírással egy cikk jelent meg, melynek gúnyolódásba burkolt éle a dunai felső malmok illetve ezek tulajdonosai ellen irányul. Hogy a t cikkíró nem barátunk, arról a közle­mény átolvasása könnyen meggyőzhet akárkit, de ez ellen semmi kifogásunk, mert kölönbözők lévén az ízlések, nem lehet mindenkinek barátságá­val dicsekednünk. Hogy azonban minden méltá­nyosságot megvető és így igazságtalan cikkével miért akarja a közvélemény ellenséges érzületét éppen ellenünk szítani, ez érhetetlen előttünk, mert arra okot nem szolgáltattunk. Éppen ezért, nem pedig föltünési vágyból tartjuk szükséges­nek, hogy többszöri támadások után a saját érdekünkben végre mi is fölszólaljunk.

A cikk a gúnyolódás köpenyében a Mohácsnál történt minden szerencsétlenség és balesetért a felső­ malmokat teszi felelőssé. Előhozakodik a sokac dereglyével. Nem szabad elfeledni, hogy a dereglye el volt veszve már akkor midőn a kormányt nem tudták megfékezni és a nagy viharban a fölfordulás okvetlenül bekövetkezett volna a malmok nél­kül is. Ha a fölfordulás egész szabad helyen történik, úgy föltétlenül oda veszett volna min­den, igy azonban a malmoknál a vízbesetteknek volt mibe kapaszkodniok és a malom alkalma­zottak is rögtön kéznél voltak segély nyújtásra. Mindeme körülmény csak mérsékelte a szeren­csétlenség nagyságát. Hogy viharos szeles időben nem lehetne a sokacokat éppen saját életük és vagyonuk biztonsága érdekében a gőzkompra utasítani, erről  most nem szólunk. Hogy a fenyőtalpak elszabadultak, hogy a szél elszabaditotta az uszály­hajót a cikkíró szerint ez mind a felső malmok bűne, mintha bizony ezek szerződést köt­hetnének a széllel és a parti munkások ügyessé­gével, hogy ne okvetetlenkedjenek.

Nem elég hogy károsodnak a malom gazdák, hanem még Ily indokolatlan támadásokban is részesülnek persze, mert bűnbak mindenáron kell, arra a szerepre pedig legjobbak a molnárok, így gon­dolja a t cikkíró. Mi azonban ez ellen teljes tisztelettel tiltakozunk.

Mi is fölemlítünk néhány esetet. A 80-as évek elején egy teherhajó uszálya kicsapott, összelapitott néhány halász bárkát, melyek állandó helyükön, az alsó fürdő alatt voltak, és vannak ma is. Akkor itt malom nem volt. Több év előtt a felső zátonynál, ahol szintén nincsenek malmok, összeütközött két teherhajó nem sok évvel erre az ugyanazon tájon álló uszályok közül kivert kettőt az arra haladó teherhajó 3 4 év előtt a felső fürdőnek neki ment felülről jövet egy homokos dereglye, amikor a malmok távo­labb állottak. Ugyebár t cikkíró ur ezekért is, de még azért is a felső malmok tulajdonosai felelősek, hogy a szegény mérnök csolnakja a Sirinánál viharban egy hajó közelében felbo­rult és ő odaveszett. Bizony sokszor fölfeszitették már az igazságot.

De mi következik a most említettekből a t cikkíró okoskodása szerint?

A halász bárkákat le kell helyezni a cigányok alá, mert nekik mehetnek az uszályok. Hogy mit szól a halat vásárló közönség ez mellékes. A Dunán el kell tiltani teherszállítást, mert a hajók egymásban kárt tehetnek, de betiltandó a sze­mélyhajók járatai is, mert nagy hullámokat verve elősegítik a Sirinánál a csolnak felborulását. Be kell szüntetni a felső fürdőt is, mert neki mehetnek a homokos dereklyék. Aki fürdeni akar, menjen át a Riha tóba, az elég nagy. Látja t cikkíró ur mily borzaztó helyes következte­téseket lehet vonni az ön példáján indulva?

A cikkíró szerint ipar kereskedelem az semmi, hanem a fő az, hogy egyesek ügyetlenségét dédelgessék. Szerencsétlenségek, balesetek tör­téntek és történnek a Dunán, nemcsak Mohácson hanem másutt is, ahol egyáltalán nincsenek vízimal­mok. A folyamok szeszélyes hullámainak nem lehet parancsolni és éppen ezért a cikkíró által reánk erőszakolt felelősséget , amellyel nem tartozunk visszautasítjuk. A 70-es években is az alsó fürdő mögött álltak már a malmok, ami most a magyar hajó­állomás miatt nem lehetséges. A felső malmok tulajdonosai mostani he­lyüket nem bitorolják, mert azt részökre a folyam­mérnökség, tehát szakemberek jelölték ki, akik mindenesetre tudták, hogy mit csinálnak és hogy mi lehetséges vagy mi nem. A fölmerült akadályokon is segítettek, mert a gőzkompátkelés útjába esett malmot, to­vábbá a Leovics János malma felett levő egy sor malmot is elhelyezték, így biztosítva van az akadálytalan közlekedés,  mig a t cikkírónak a sorok között olvasható jólelkű iparpártoló kívánsága, hogy a malmok helyeztessenek állan­dóan az alsó túlsó partra egyértelmű volna iparunk tönkretételével, amit komolyan gondol­kozóknak nem kell bővebben magyaráznunk. Igenis iparunk fejlesztése és létérdekünk utal mostani felső helyünkre, ha itt az ideje úgy is lemegyünk, mint minden évben. Mivel pedig mi éppen úgy viseljük a közterheket mint más honpolgár, sőt ezen fö­lül folytonos rettegésben is élünk, mert nem tudjuk hogy reggelre kelve még a Duna hátán találjuk e malmainkat, ezért mi is elvárhatunk minden lehető méltányoságot és jóindulatú tá­mogatást, hogy a közterhek viselésének köte­lezettsége mellett elég nehezen érvényesíthető megélhetési jogainkat is élvezhessük. Nem a kis­ipar tönkre tételén kell munkálni, hanem annak fejlődését kell elősegíteni, mert a mai szomorú visszonyok között ez arra mindjobban rászorul. Nem gúny e hogy míg országszerte a kisipar pártolását hangoztatják, addig másrészről a t cikkíró egy fontos kisipari ág, a mohácsi malom­ipar tönkre tétele mellett tör lándsát? Ha már érdekünkben nincs szava a t cikkírónak, úgy idokolatlanul ellenünk se támadjon, vagy legalább is vegye figyelembe az igazság és máltányosság követelményeit is! Ezt kívánni jogunk van és kötelességünk is saját, jól fölfogott érdekünkben. Több dunai malomtulajdonos 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/

Búza a Dunában

Krosits Sándor molnár­iparos húsvéthétfőn utasította segédjét, hogy 23 métermázsa búzát szállítson ladikon a város alatt, a szigeti oldalon az úgynevezett Ordos dűlőt mosó Dunán levő hajómalmába. Délután egy óra lehetett, mikor a csolnak elindult az innenső partról. De a már reggel óta nyugatról fúvó szél egyik erősebb rohama megragadta a csónakot s a keleti magas parthoz vágta minek következté­ben az fölfordult, s a búza az éppen ott mély vizű Dunába esett. Csak néhány zsákra valót tudtak belőle megmenteni.                                                         

https://adtplus.arcanum.hu/hu/

Pusztító vihar 

Három malmot s egy propellert elragadott a szél 
Kiöntött a Bég patak s elborí­totta a Velencze városrészt. A péntekről szombatra virradó éjjelen rettenetes vihar pusztított a vármegyében de különösen Mohácson. Egész éjjel  esett az eső a házak  tetejét pedig folyton tépdeste a sivító szél. Alig töltötte valaki álomba merülve az egész városban az éjszakát a vihar folytonosan zúgott rázott ajtót ablakot az utcákon pedig egymás után szakítgatta le a cégtáblákat, melyek vasrudakon függtek a boltok ajtai fölött. Itt ott kidöntötte a keríté­seket, kapukat másutt pedig egész épületré­szeket döntött halomra.

Az éber vagyonőrök
Valóságos istenkísértés volt az utcán járni ebben az Ítéletidőben, vagyonőreink azonban mégis oly lelkiismeretességgel telje­sítették a szolgálatot, mint máskor. Rió János a leszakított cégtáblákat szedte össze és be­szállította a községházára. Ez alatt a Duna parton Harci István és Paddi János vagyon­őrök még a vihar üvöltését is túlharsogó re­csegés-ropogásra lettek figyelmessé.

Malmok az ár sodrában

A vagyonőrök a folyóhoz siettek, s ekkor látták, hogy a szél kiszakította a Kateller Mihály vízimalmát mely sebes iramban szá­guld alá, összeütközik a Krosits Sándor mal­mával, majd magával rántja a Szokody Árpá­dét is. A három malom szédületes gyorsaság­gal rohant lefelé a vízen miközben összeüt­köztek a II. Lajos csavargőzössel s azt hajó­hidastól magukkal rántva úsztak tova, majd az egyik neki ment a  M. F. T. R. kikötőjé­ben veszteglő Garam nevű vontató gőzösnek és bezúzta az elejét, egy gerenda áttörte a kapitányi fülke ablakait és összetörte az összes ablakokat. A vagyonőrök pillanat alatt  átlátva a rettenetes helyzetet, hisz a malmokban tartózkodnak rendszerint a molnárok is, a vízbe ugráltak, elfogták a malmok köteleit s a benne levőkkel együttesen partra von­szolták úgy a Szokody mint a Kateller féle malmokat és a propellert. Egyedül a Krosits féle malom volt menthetetlen, mert ez léket kapott és elsüllyedt. A vagyonőrök e szép cselekedetükkel valóban érdemet szereztek a közönség foko­zottabb támogatására. Méltányos volna, ha ezt  a kezdet nehézségeivel küzdő vállalatot a köz­ség is megfelelő pártfogásba venné, annál is inkább, mert mindig a közrend és közbizton­ság érdekében járnak el, dacára annak hogy semmi ellenszolgáltatás nem vár reájuk.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/